Andornaktálya község Heves megyében, az Egri járásban található.
Az Egri-Bükkalján, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék központi területének legdélebbi nyúlványán fekszik. Eger és Nagytályaközött helyezkedik el, Egerrel szinte teljesen összeépülve. Andornaktálya 1939 szeptember 27-én jött létre Andornak és Kistálya egyesülésével. 1945-ig Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott. Településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu. Csaknem 5 kilométer hosszú. A község nyugati szélén húzódik a Füzesabony–Eger-vasútvonal.
A névben található „tálya” szó a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt kiirtották a vallon telepesek a domboldalak növényzetét. (Ugyaninnen ered a zempléni Tállya neve is.) A vallonok a 11. században Liège környékéről érkeztek Magyarországra, s Eger környékén ők honosították meg a szőlőművelést.
Kistályát 1382-ben említik először, az egri prépost birtoka volt egészen a 20. századig. 1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A települések később kihaltak, majd újra benépesültek (Andornak 1564-ben, Kistálya 1690 körül). A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak.
Az egykori Andornak községben írta meg Petőfi Sándor 1844 februárjában „Eger mellett” című költeményét, amikor Eger felé utaztában megállt a helységben.
A település az egri borvidéken helyezkedik el, ezért lakosai hagyományosan mezőgazdasággal, bortermeléssel foglalkoznak. Napjainkban az egri agglomerálódó térség részeként Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része a megyeszékhelyre jár dolgozni.
Nevezetességei
• A Mocsáry-kastély klasszicista stílusú, Marco Casagrande tervei alapján épült, jelenleg fogyatékosok rehabilitációs otthona.
• Kerti gloriett („kupola”)
• A Római katolikus templom a korábban összedőlt templom helyén épült 1767 és 1779 között. Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve, késő barokk stílusú.
• A pincerendszer és barlanglakások segítségével a legenda szerint egészen Miskolcig el lehetett jutni.