Az első írásos megemlítés 1532-ből származik. 1532. június. 25, Fenyéd keltezésu az a szerződés, melyben két szomszéd falu birtokosa, Bethlenfalvi Geréb Péter és Kadicsfalvi Benedek László köt egyezséget Udvarhelyszék bírái előtt. A hagyomány szerint az ősi falu nem a mai helyén terült el, hanem a Csere tetején állott, a mai Fenyéd helyén pedig vízfenék volt. Néhány évtizede még látszott, hogy a Csere valamikor művelt terület volt. Az említett helytől nem messze fenyves terül el még ma is. A falu nevének eredetét is ezzel magyarázzák. Korabeli okiratokban többféle változattal találkozunk: Feniód 1567, Fenied 1590, Fenieöd 1602, Fenied 1627, majd Fenyőd megnevezés is használatos volt, amiből kialakult a Fenyéd változat.
Fenyédnek és Máréfalvának kezdetben közös temploma volt. 1763-ban építenek új barokk stílusú templomot. Mivel a lakosság növekedésével kicsinek bizonyult, ezért 1925-26-ban kibővítették. A középkori templom csúcsíves kőkereteit, keresztelőmedencéjét, falba épített víztartóját megmentették, és egy nagy faragott körmeneti keresztet is. 1825-ben vált el Máréfalvától és mint önálló anyaegyház müködik azóta is. Templomukat 1926-ban bővítették és felújították. Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmaradt katolikusnak, ma néhány református, illetve unitárius vallású beköltözött személyt tartanak nyilván. A falu templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték, így Szentháromság vasárnapján ünneplik a búcsut.