Küköllőkeményfalva

Details

Published on Monday, 14 May 2018 20:10

Written by Fenyéd község

Kü­kül­lő­ke­mény­fal­va köz­igaz­ga­tá­si­lag Fenyédhez tar­to­zik, la­kos­sá­ga 656 la­kos­ból áll. Fe­nyéd és Ke­mény­fal­va kö­zös vá­lasz­tott szer­ve Fe­nyéd köz­ség He­lyi Ta­ná­csa, vég­re­haj­tó szer­ve pe­dig a Pol­gár­mes­te­ri Hi­va­tal.

Kü­kül­lő­ke­mény­fal­va te­le­pü­lés ne­vét egy ke­mény ló­ról kap­ta. A falu la­kói fa­ki­ter­me­lés­sel fog­lal­koz­tak, a fa­rön­kö­ket a fo­lyón en­ged­ték le és ezek víz­ből való ki­hú­zá­sá­hoz ke­mény lo­vak­ra volt szük­ség. Így lett a falu neve Kü­kül­lő+ke­mény+fal­va.

A hely­ség la­kó­it „hét­szil­va­fás” szé­ke­lyek­nek hív­ták, mi­vel a ha­gyo­mány sze­rint min­den por­tán leg­alább hét szil­va­fa állt. Az itt lakó szé­kely em­be­rek föld­mű­ve­lés­sel, ál­lat­te­nyész­tés­sel és fa­ki­ter­me­lés­sel fog­lal­koz­tak, ma is fő­ként ez jel­lem­ző. A szé­kely­ka­pu­fa­ra­gás volt a má­sik gya­ko­ri mes­ter­ség, sok ház előtt még ma is áll­nak a szé­kely­ka­puk, ám újak­ra már nincs igény, így a ka­pu­fa­ra­gás a fa­lu­ban megszűnt. Nap­ja­ink­ban több gyár és fa­fel­dol­go­zó cég is mű­kö­dik, ame­lyek mun­ka­he­lyet biz­to­sí­ta­nak az itt élő em­be­rek­nek.

Fe­nyé­den és Kü­kül­lő­ke­mény­fal­ván egy­aránt je­len­tős ha­gyo­má­nyok él­tek: hús­vé­ti lo­cso­lás, ap­ró­szen­tek­e­lés, ha­tár­ke­rü­lés, bú­csu­já­rás, ka­lá­ká­zás, fonó, ku­ko­ri­ca­hán­tás.

Nap­ja­ink­ban nagy nép­sze­rű­ség­nek ör­ven­de­nek a ha­gyo­má­nyos far­san­gi bá­lok, me­lyet hús­ha­gyó ked­den tar­ta­nak. Ezen kí­vül nagy nép­szer­ü­ség­nek ör­vend az őszi szü­re­ti bál, me­lyet kü­lön gye­re­kek­nek is meg­ren­dez­nek. Szer­vez­nek még nép­dal­ve­tél­ke­dőt, il­let­ve az idő­sek szá­má­ra éven­te a szép­ko­rú­ak vi­lág­nap­ján nyug­dí­jas ta­lál­ko­zót. Leg­na­gyobb ese­mény a két na­pig tar­tó „ fe­nyé­di fa­lu­na­pok ” rendez­vény­so­ro­zat.

Fe­nyéd fej­lő­dő te­le­pü­lés, in­téz­mé­nyei, fő­leg gaz­da­sá­gi vál­lal­ko­zá­sai elég sok mun­ka­he­lyet te­rem­te­nek a la­kós­ság szá­má­ra, ugyan­ak­kor Szé­kely­ud­var­hely vá­ros kö­zel­sé­ge is nagy előnyt je­lent.

Fenyéd

Details

Published on Monday, 14 May 2018 20:10

Written by Fenyéd község

Fe­nyéd la­kos­sá­ga a 2011-es nép­szám­lá­lás ada­tai alap­ján 1908 la­kos, több­nyi­re ma­gyar nem­ze­ti­sé­gű­ek.

A köz­ség­nek min­dig a tőle mind­össze 5 km-re fek­vő vá­ros, Szé­kely­ud­var­hely von­zá­sá­ban élt és for­má­ló­dott. A vá­ros kö­zel­sé­ge a ked­di he­ti­vá­sár­ra való be­já­rást és pi­a­co­zást tet­te le­he­tő­vé a lá­nyok­nak és asszo­nyok­nak. Ez fő­ként a zöld­ség­ter­mesz­tést len­dí­tet­te fel Fe­nyé­den, a szá­zad­for­du­ló­ra a hagy­ma­tar­mesz­tés vált meg­ha­tá­ro­zó­vá. Meg­em­lí­ten­dő, hogy a vá­ros­kör­nyé­ki mal­mok kö­zül, egye­dül a fe­nyé­di ma­radt meg, me­lyet bő­ví­tet­tek, kor­sze­ű­sí­tet­ték és mai na­pig itt őr­lik a vá­ros ke­nyér­ga­bo­ná­ját.

A vá­ros szem­szö­gé­ből te­kint­ve, Fe­nyéd min­dig al­kal­mas mun­ka­erő­for­rás­nak bi­zo­nyult. Ha időn­ként a gyá­ri in­ga­já­ra­tok ki is maradoztak, az em­be­rek gya­log is könnye­dén be­ju­tot­tak a vá­ros­ba. A leg­több csa­lád mun­ka szin­ten meg­osz­lott az ott­ho­ni gaz­dál­ko­dás és a vá­ro­si mun­ka­hely kö­zött. Ugyan­ak­kor vol­tak la­kók, akik meg­ma­rad­tak az ősi népi mes­ter­ség mel­lett. Ilyen volt a messze­föl­dön jó­hí­rű Dá­vid Mó­zes ka­pu­fa­ra­gó is, ki­nek apja, nagy­ap­ja is ezt a mes­ter­sé­get űzte. Sok szép, re­mek mun­ka ke­rült ki a keze kö­zül, megem­lí­ten­dő kö­zü­lük a Ta­má­si Áron far­kas­la­ki em­lék­müve be­já­ra­tá­nál fel­ál­lí­tott re­me­kül ki­dol­go­zott fa­ra­gott kapu.