...

Az első írá­sos meg­em­lí­tés 1532-ből szár­ma­zik. 1532. jú­ni­us. 25, Fe­nyéd kel­te­zé­su az a szer­ző­dés, mely­ben két szom­széd falu birtokosa, Beth­len­fal­vi Ge­réb Pé­ter és Ka­dics­fal­vi Be­ne­dek Lász­ló köt egyez­sé­get Ud­var­hely­szék bí­rái előtt. A ha­gyo­mány sze­rint az ősi falu nem a mai he­lyén te­rült el, ha­nem a Cse­re te­te­jén ál­lott, a mai Fe­nyéd he­lyén pe­dig víz­fe­nék volt. Né­hány év­ti­ze­de még lát­szott, hogy a Cse­re va­la­mi­kor mű­velt te­rü­let volt. Az em­lí­tett hely­től nem messze feny­ves te­rül el még ma is. A falu ne­vé­nek ere­de­tét is ez­zel ma­gya­ráz­zák. Ko­ra­be­li ok­ira­tok­ban több­fé­le vál­to­zat­tal ta­lál­ko­zunk: Fe­niód –1567, Fe­ni­ed –1590, Fe­ni­e­öd – 1602, Fe­ni­ed – 1627, majd Fe­nyőd meg­ne­ve­zés is hasz­ná­la­tos volt, ami­ből ki­ala­kult a Fe­nyéd vál­to­zat.

Fe­nyéd­nek és Má­ré­fal­vá­nak kez­det­ben kö­zös temp­lo­ma volt. 1763-ban épí­te­nek új ba­rokk stí­lu­sú temp­lo­mot. Mi­vel a la­kos­ság növeke­dé­sé­vel ki­csi­nek bi­zo­nyult, ezért 1925-26-ban ki­bő­ví­tet­ték. A kö­zép­ko­ri temp­lom csúcs­íves kő­ke­re­te­it, ke­resz­te­lő­me­den­cé­jét, fal­ba épí­tett víz­tar­tó­ját meg­men­tet­ték, és egy nagy fa­ra­gott kör­me­ne­ti ke­resz­tet is. 1825-ben vált el Má­ré­fal­vá­tól és mint ön­ál­ló anyaegy­ház mü­kö­dik az­óta is. Temp­lo­mu­kat 1926-ban bő­ví­tet­ték és fel­újí­tot­ták. Kö­zép­ko­ri tisz­ta ka­to­li­kus la­kos­sá­ga mind­vé­gig megmaradt ka­to­li­kus­nak, ma né­hány re­for­má­tus, il­let­ve uni­tá­ri­us val­lá­sú be­köl­tö­zött sze­mélyt tar­ta­nak nyil­ván. A falu temp­lo­mát a Szent­há­rom­ság tisz­te­le­té­re szen­tel­ték, így Szent­há­rom­ság va­sár­nap­ján ün­nep­lik a bú­csut.