A bor a remény gyújtólángja. Visszaadja a hitet önmagadban, a siker lehetőségében, az igazságban. Testnek és léleknek istenáldotta orvossága. Gyógyítja a bánatot, a keserű csalódások sebeit, de testet építő, balzsamerejű táplálék is. A bor az egyetlen ital, mely méltó lett arra, hogy a Megváltó vérévé változtassák. A bor ezáltal üdvösségünk letéteményese is.
A piramishoz hasonlóan a bornak is négy oldala van, három napos és egy árnyékos. Aszerint lesz élvezeti cikk, táplálék, orvosság vagy méreg, hogy mikor, mennyit és hogyan fogyasztunk belőle. A kulturált borfogyasztás a bor napos oldalait emeli ki. Az, aki a borban nem a szeszt, hanem szép-értéket keresi, az nem vedeli azt az italt, melynek illata árnyaltabb, mint a virágoké, zamata pedig összetettebb, mint bármelyik gyümölcsé.
A bor mértékletességre int. Bölcsen inni csak mértékkel szabad. Egyetlen kortyban ugyanannyi szépség van, mint egy egész kannában. A kóstolópince és a részegek kocsmája között éppen olyan különbség van, mint a kollégium és a bolondokháza között. Aki holnap is ízelítőt kíván az édenből, az ne vedeljen, mint az eszeveszett.
Két-három pohár bor után minden derűsebbnek látszik, a tervek megvalósítása, az élet súlyos kérdéseinek a megoldása könnyebbnek tűnik. Megszűnnek a gátlások, meggyorsul a szellemi tevékenység, a hangulattal a közlékenység és az életkedv is fokozódik. De a további alkoholfogyasztás csökkenti a figyelőképességet, az izmok tevékenységét, késlelteti a reflexszerű mozgást, aminek különösen az autóvezetésben van jelentősége.
Az alkohol a szervezetben elég, óránként 0,15‰ (kb. 7,5 g). Ezért óránként 1 dl 10˚-os bor fogyasztható különösebb ártalom nélkül. A férfiak napi boradagja testsúlyuknak megfelelően 7,5 dl, a nőké 5 dl lehet. A vér alkoholszintjét az is befolyásolja, hogy éhomra, vagy étkezés közben és utána fogyasztjuk a bort. Éhomra 3-3,5 dl bor fél óra alatt tetőzik kb. 0,5‰-es alkoholszint körül és hét-nyolc óra alatt tűnik el. Étkezés alatt és azt követően ennyi bor iható meg másfél óra alatt, anélkül hogy a maximális alkoholszint az előbbinél lényegesebben magasabb lenne. Óránként egy pohár könnyű bor legfeljebb 0,2‰-es alkoholémiát okoz, mely 1–11/3 óra múltán nullára csökken. 600 kalória elfogyasztása után az éhomra mért 0,6‰-es alkoholszintet az ételek közül a szénhidrátok (kenyér) 0,31%-kal, a fehérjék (hús) és a zsiradékok 0,4‰-re csökkentik.
A vér 1‰-es alkoholszintje esetében az autóvezetés teljesen bizonytalan, 0,5-1,5‰ könnyű részegséget, 1,5-2,5‰ közepes alkoholmérgezést, akadozó beszédet, bizonytalan járást okoz.
Hogy mennyi bor fogyasztható el naponta ártalom nélkül, rég megválaszolt kérdés. A Mosel-menti barátok már ezer éve megtalálták a kívánt mértéket. Karoling kupájukba körülbelül 250 köbcentiméter folyadék fért. Trier kegyes érseke naponta három kupát engedélyezett, napjaink mértéke szerint 7,5 decilitert.
A bor jelentős energiaforrás. Egy liter 10˚-os bor kb. 700 kilokalóriát termel, vagyis 0,9 liter tejjel, 300-350 g kenyérrel, 585 g hússal, 1 kg burgonyával egyenértékű.
A bornak termogén, biogén és plasztogén hatása van. A termogén hatás az alkoholnak és a cukornak, a biogén a savaknak, cserzőanyagoknak, a vitaminoknak, az enzimeknek és az aminosavaknak, a szövetek regenerálódása az ásványi sóknak tulajdonítható.
De a bor nemcsak táplálék, hanem mértékkel fogyasztva orvosság is. Igen gazdag B-vitaminokban. A mai orvostudomány ezeket tartja a sejtek megifjítóinak, a hosszú élet egyik építőköveinek. A bor tehát az élet vize, az örök fiatalságé. Kísérletek és statisztikák igazolják, hogy a vörösbor vörösvérsejtképző, és hogy a procianidin- és rezveratrol-tartalma megelőzi és meggátolja a szívinfarktus kialakulását.
A bor a magyar ember nemzeti itala. Elkíséri a keresztelőtől a torig, és napfényessé teszi élete minden napját.
Írta: dr. Csávossy György
(Megjelent az Erdélyi Gazdaévkönyv 2014-ben.)